A messzi űrből érkező, ismeretlen új hangokat fogtak be olaszországi csillagászok
A Földtől mintegy 1,9-2-9 milliárd fényévnyire történt kettős feketelyuk-összeolvadás moraját azonosította a LIGO-Virgo detektorhálózat.
A Földtől mintegy 1,9-2-9 milliárd fényévnyire történt kettős feketelyuk-összeolvadás moraját azonosította a LIGO-Virgo detektorhálózat.
A tudósoknak sikerült lefotózniuk, amint a fekete lyuk plazmát lövell ki magából. Mindez több szempontból is értékes eredménynek számít.
Az univerzum ősrobbanás utáni legnagyobb explózióját észlelték csillagászok, mely egy szupernagy tömegű fekete lyukból származott.
A neves Science magazin a fekete lyukról készült legelső fotót választotta az év legfontosabb tudományos áttörésének. Korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy a jelenséget lefényképezzék.
A kutatókat is megdöbbentő méretű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben: a szakértők szerint olyan hatalmas, hogy „nem is létezhetne” a galaxisban. A csillagászoknak még magyarázatot kell találniuk a jelenségre.
Az Albert Einstein és Stephen Hawking munkásságáról szóló dokumentumfilm a két tudós világegyetemről alkotott nézeteit ütközteti.
Hetekig csigázták a Fortnite-rajongókat egy új eseménnyel, amely végül a játék világának megsemmisüléséhez vezetett. A felhasználók egészen eddig csak üres képernyőt láttak.
Óriási energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt, a galaxis közepén lévő nagyon nagy tömegű fekete lyuk közeléből indulhatott – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A felfedezés alapján a Tejútrendszer középpontja dinamikusabb lehetett, mint korábban vélték.
A tudósok eddig úgy vélték, a Kuiper-övben található titokzatos objektum egy bolygó lehet, a gravitációs anomáliák azonban másra utalnak.
Ritka jelenséget sikerült megfigyelnie a NASA tudósainak a TESS nevű műhold segítségével.
Ritka felfedezést tettek fekete lyukakat tanulmányozó szakértők: egy messzi rendszerben három objektum is egymás felé halad.
Egyre éhesebbnek tűnik a Tejútrendszer közepén lévő gigászi fekete lyuk, a kutatók egyelőre nem értik, miért.
Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit.
A Holm 15A galaxis 700 millió fényévre van tőlünk, de a kutatók szerint nagyon furcsán viselkedik. Éppen ezért megnézték, mi lehet ennek az oka.
A Tejútrendszer közepén lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös relativitáselméletét amerikai tudósok.
A tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észlelt egy fekete lyuk körül a Hubble űrteleszkóp.
A Tejútrendszer magjában található fekete lyukat ugyan nem látni, de a környezete nagyon izgalmas dolgot rejt.
A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekből álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.
Stephen Hawking 45 évvel ezelőtt írta le a róla elnevezett sugárzást, ami a fekete lyukakból származhat. Most egy lépéssel ismét közelebb kerültünk ahhoz, hogy bebizonyítsák: létezik a Hawking-sugárzás.
Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését. A gravitációshullám-források a tudósok szerint összeolvadó feketelyuk-párok lehetnek.